Jó feltételek között működik (a legtöbb esetben). Az épületszerkezet, az anyagtan, a statika diszciplínái által tud megvalósulni az épület. De az épület mindig lenyomata a kor szellemiségének. Az építészstúdió – megrendelő – igényeinek, annak eszmei művészeti tendenciáinak is lenyomata.
- Az elmélet és gyakorlat közötti időbeli viszony. A gyakorlat „teóriája” (mechanika,
épületszerkezetek) mindig megelőzik az alkotás létrejöttét, míg az építészetelmélet teóriája megelőzheti, de követheti is megvalósulást.
- Az építészet értelmezése nagyban függ attól, hogy kitől származik:
Építész, Művészettörténész, Filozófus, Szociológus, stb.
- Az építészetelmélet a különböző korokban, különböző intenzitással van jelen.
- A teoretizálás nem képez összefüggő láncolatot:
- Vannak korszakok, amikor rengeteg az elméleti traktátus, vannak olyanok, melyeknek csak az épületeit ismerjük, a hozzájuk kapcsolódó írásokat, a visszhangokat nem.
- Önmagában árulkodó, hogy adott korszakban mely témákat dolgoztak fel, melyeket csak említettek, melyekkel egyáltalán nem foglalkoztak, és melyek azok, amelyeket eltitkoltak.
- Az is fontos a jelenségek vizsgálata szempontjából, hogy míg egyes művek a modern, sőt kortárs építészetre is nagy hatással vannak, addig mások ideje múlt elméleteket és
- fejtegetéseket tartalmaznak, sőt egyesekre ez már megjelenésükkor igaz volt.ű
- építészirodák
- Az építészetelmélet „fajtái”:
- 1. olyan elméletek, melyek egy-egy kiragadott jelenséggel foglalkoznak:
- a., építészeti képletekkel formákkal( oszloprendek, épületornamentika)
- b., elvont szerkesztési elvekkel (arány, szimmetria, téralakítás)
- c., konkrét építészeti irányzatokkal (funkcionalizmus, regionalizmus)
- 1. olyan elméletek, melyek egy-egy kiragadott jelenséggel foglalkoznak:
(Ezek a történeti és egyéb összefüggéseket nem érzékeltetik kellőképp)
- 2. olyan elméleti rendszerek, melyek az építészet „lényegét” kutatják.
Kettős értékűek, nagyban függ az adott kor és a szerző értelmezésétől
- 3. enciklopédikus jellegű traktátusok. Az építészetet meghatározó összes tényező
felsorolását tűzik ki célul. (első iskolapéldája Vitruvius Tíz Könyve)